A szíjtárcsáról készült festmény először egy asszír domborműben jelent meg az ie nyolcadik században. Ez a dombormű egy nagyon egyszerű szíjtárcsát mutat, amely csak az erőkifejtés irányát tudja megváltoztatni. A fő célja az erő alkalmazásának megkönnyítése, és nem ad semmilyen mechanikai előnyt. Kínában szíjtárcsás eszközök
A szíjtárcsát az ókorban csigának hívták
A szíjtárcsát az ókorban csigának hívták
The paintings first appeared in the portrait bricks and pottery well molds of the Han Dynasty. There are also records about pulleys in the "Mojing".
The ancient Greeks classified pulleys as simple machines. As early as 400 BC, the ancient Greeks already knew how to use double pulleys. Around 330 BC, Aristotle devoted himself to the study of the eighteenth problem in the book "Mechanical Problems" in the book "Mechanical Problems". Archimedes contributed a lot about simple machinery. Knowledge, explain in detail the kinematic theory of pulleys. It is said that Archimedes used the double pulley alone to pull a large sea ship full of cargo and passengers. In the first century AD, Alessandro's Shilo analyzed and wrote the theory about the double pulley, which proved the load and force. The ratio of is equal to the number of rope segments that bear the load, that is, the "pulley principle".
In 1608, in the book "Mathematical Collection" ("Mathematical Collection"), Dutch physicist Simon Steffen showed that the ratio of the length of the moving path between the applied force and the load of the pulley system is equal to the ratio between the applied force and the load. Inverse ratio. This is the rudimentary principle of virtual work.
In 1788, the French physicist Joseph Lagrange used the pulley principle to derive the principle of virtual work in his masterpiece "Mécanique analytique" ("Mécanique analytique"), thus unveiling the prelude to Lagrange's mechanics.
